A kötelező törzstőke emelés

das_konyveles_kotelezo_torzstoke_emeles

das_konyveles_kotelezo_torzstoke_emeles

Már senkinek nem jelent új információt a törzstőke emelés. Az új Ptk. bevezetésével egyidejűleg hatályba lépett az új rendelkezés, miszerint a kft törzstőkéje 3 millió forintnál nem lehet kevesebb. A korlátolt felelősségű társaságoknak 2017. március 15-éig kell megfelelni.
Fontos megemlíteni azonban, hogy nem csak a három milliós határt érdemes figyelemmel kísérni, hanem azt az előírást is, miszerint ha a saját tőke nem éri el a jegyzettőke felét, illetve ha a saját tőke negatív. Ez esetben a törvény rendelkezik arról, hogy

(1) Az ügyvezető késedelem nélkül köteles összehívni a taggyűlést… ha tudomására jut, hogy
a) a társaság saját tőkéje veszteség folytán a törzstőke felére csökkent
b) a társaság saját tőkéje a törzstőke törvényben meghatározott minimális összege alá csökkent
c) a társaságot fizetésképtelenség fenyegeti vagy fizetéseit megszüntette; vagy
d) ha vagyona tartozásait nem fedezi

Törzstőke emelés, de hogyan?

  • tagok pénzbeli hozzájárulásával
  • tagok részéről nem pénzbeli hozzájárulással (apporttal)
  • eredménytartalék terhére
  • tagi kölcsön elengedésével
  • tagi kölcsön beapportálásával
  • osztalék elengedésével

Jegyzett tőke emelés a tagok pénzbeli hozzájárulásával
A vállalkozás tagjainak pénzbeli hozzájárulásával történő jegyzett tőkeemelés megvalósulhat bankszámlára való utalással vagy készpénzben történő befizetéssel. Megoldás lehet ebben az esetben, ha a társaság új tagot von be a működésbe, akinél rendelkezésre áll a megfelelő tőkeszükséglet.

Jegyzett tőke emelése apporttal
Az apport jellemzően csak forgalomképes eszköz lehet, melynek tulajdonjoga átszáll a vállalkozásra, ilyen lehet például egy ingatlan, autó, termelőgép, berendezés, üzletrész vagy értékpapír. Érdemes olyan eszközt választani, melyet a vállalkozás tartósan tud használni és viszonylag értékálló. Az apportból történő tőkeemelés hátránya, hogy olyan eszköz kerülhet ténylegesen a vállalkozás tulajdonába, amelyet a vállalkozás nem tud hasznosítani. Apportból történő tőke emelése során az apport értéket meg kell határozni, melyhez könyvvizsgálóra van szükség.

Jegyzett tőke emelése az eredménytartalékból
A jegyzett tőke emelésére kizárólag szabad eredménytartalék használható fel. Az eredménytartalék tulajdonképpen nem más, mint a vállalkozás előző évi nyereségeinek az összessége. Ezen tőkeelemek meglétét az előző üzleti évre vonatkozó hat hónapnál nem régebbi, vagy az adott évre vonatkozó közbenső mérleggel kell igazolni.

Jegyzett tőke emelése tagi kölcsön elengedésével
A számvitelről szóló törvény alapján az elengedett tagi kölcsönt a bevételek között kell elszámolni, csak a mérleg elfogadásakor kerül be az eredménytartalékba, melyből lehetséges a jegyzett tőkeemelés.
A tagi kölcsön elengedésével kapcsolatban felmerül a 10{adca653ce364150f36f07e9b44d21d77792386d692f38ea2f81165016a22639f}-os társasági adó fizetési kötelezettség, mivel a társaság nem csökkentheti az adóalap megállapításakor az adózás előtti eredményét.
A tagi kölcsön elengedésével az ajándékozási illeték fizetési kötelezettség is beállhat. Kizárólag a gazdálkodó szervezetek közötti ajándékozás illetékmentes. Magánszemély esetében az elengedés időpontjával meg kell megfizetni a 18{adca653ce364150f36f07e9b44d21d77792386d692f38ea2f81165016a22639f}-os ajándékozási illetéket.

Jegyzett tőke emelése tagi kölcsön beapportálásával
A tagi kölcsön azt jelenti, hogy a vállalkozás tulajdonosa a cég részére kölcsönt ad, ebből következően ez a kölcsön (hitel) lesz a tag követelése a társasággal szemben. Ilyen jellegű vagyoni értékű jogát a tag beapportálhatja a társaságba, így ennek értékével megemelhető a jegyzett tőke. A szükséges könyvelési műveleteket követően a tagi kölcsön megszűnik, és a saját tőke állapota is javul.

Jegyzett tőke emelése osztalék elengedésével
Az Számviteli törvény alapján az elengedett osztalékot is – hasonlóan az elengedett tagi kölcsönhöz – a bevételek között kell elszámolni.
Az eltérés abban áll, hogy a társaság csökkentheti az adózás előtti eredményét a társasági adóalap megállapításakor, illetve nem keletkezik illetékfizetési kötelezettség.
Korlátozó rendelkezés azonban, hogy a társaság mindaddig nem fizethet osztalékot a tagoknak, amíg a törzstőke mértékének megfelelő feltöltése be nem következik. Ezen időpontig a tagok a még nem teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulások erejéig a társasági tartozásokért korlátlanul felelősek.

A saját tőke rendezése „pénzmozgás” nélkül:

  • Értékhelyesbítés elszámolása, mely növeli az eszközök értékét és ezzel egyidejűleg a saját tőke értékét. A befektetett eszközök piaci értékre történő felértékelése azon cégek számára jelent megoldást, amelyek tulajdonában lévő eszközök piaci értéke jelentősen meghaladja azok könyv szerinti értékét. Jellemzően ingatlanoknál fordul elő, illetve olyan eszközöknél, melyet jóval áron alul vásároltak pl. árverésen.
  • Átalakulás betéti társasággá. A Bt. esetében a vagyoni hozzájárulás minimális összege nincs meghatározva. Két alapító tag szükséges hozzá, egy beltag és egy kültag, melyből a beltag felelőssége korlátlan és egyetemleges.
  • Végelszámolás, vagy felszámolási eljárás keretében megszűnik a cég és egyéni vállalkozást hoz létre a tag.

Összességében elmondható, hogy a vállalkozás saját tőke, jegyzett tőke problémája nem egyszeri tőkepótlást, hanem a saját tőke feltételeinek folyamatos biztosítását is magában foglalja.
A megoldáshoz általában elengedhetetlen egy átgondolt saját tőke stratégia, melynek keretében a képződött eredményről megfelelő tulajdonosi döntés tud születni.

Úgy érzi, segítségre van szüksége? További kérdései lennének? Ne habozzon felvenni velünk a kapcsolatot!

Díjmentes konzultációval segítünk!

Telefon: 06-20/433-8280
E-mail: info@daskonyveles.hu

AKCIÓ