Cafeteria 2017

das_konyveles_Cafeteria_2017

das_konyveles_Cafeteria_2017

Ahogy korábban megszokhattuk, ismét változások elé nézünk 2017-ben, amikor a munkavállalók részére nyújtható juttatási formák szabályozását érintő módosítások hatálybalépésére kerül sor. A béren kívüli juttatások köre alapvetően nem változik. A juttatás nettó értéknek 1,19-szerese után 15{adca653ce364150f36f07e9b44d21d77792386d692f38ea2f81165016a22639f} szja-t, valamint 14{adca653ce364150f36f07e9b44d21d77792386d692f38ea2f81165016a22639f} eho-t kell a munkáltatónak megfizetnie. Ezen kívül azonban béren kívüli juttatásként a munkáltató csupán SZÉP kártyát biztosíthat munkavállalója részére és készpénzt évente maximum 100.000,-Ft összeghatárig nyújthat. A munkáltatónak alaposabban át kell gondolnia az adómentes juttatási lehetőségeket, hogy a munkavállaló részére minél rugalmasabb és előnyösebb választási módot tudjon biztosítani, mivel egy gondosan összeállított juttatási rendszer, a munkavállalókat megfelelő módon tudja motiválni, ami a cég működésének sikeréhez is hozzájárul.

Az alábbiakban sorra vesszük az egyes juttatási formákat és azok szabályozását.

SZÉP KÁRTYA

A SZÉP kártyára vonatkozó törvényi rendelkezések nem változnak. A korábbi előírások szerint, ugyanúgy három különböző alszámlát lehetséges feltölteni. Szállásra évente 225.000,-Ft, vendéglátásra 150.000,-Ft, míg szabadidőre évente 75.000,-Ft vehető igénybe, tehát a mérték korlátozással bír. Amennyiben a munkavállaló több munkáltatónál rendelkezik munkaviszonnyal, ezen értékhatárokat együttesen szükséges figyelembe venni. Tehát fennmaradt azon kötelezettség, hogy a munkáltató részére köteles nyilatkozni a munkavállalók arról, hogy másik jogviszonyából adódóan, részesül-e SZÉP kártya feltöltésre vonatkozó juttatásban. Szintén változatlan az a rendelkezés, hogy nem szükséges arányosítani a korlátokat nem egész éves foglalkoztatás esetében, valamint az alszámlákat érintő korlátozást meghaladó összeg után továbbra is meghatározott juttatásként kell adózni a 49,98{adca653ce364150f36f07e9b44d21d77792386d692f38ea2f81165016a22639f}-os mértékben.

KÉSZPÉNZ

A munkáltató kedvezményes béren kívüli juttatásra hivatkozással, évente legfeljebb 100.000,-Ft-ot meg nem haladó értékhatárig nyújthat készpénzt a munkavállaló részére és a munkáltatónak kell vállalnia a 34,51{adca653ce364150f36f07e9b44d21d77792386d692f38ea2f81165016a22639f}-os közteher befizetését is a munkavállaló helyett. Ezt a mértéket átlépve, tehát 100.000,-Ft-ot meghaladó kifizetését követően munkaviszonyból származó jövedelemnek számít a juttatás. Figyelembe kell venni törtévi foglalkoztatás esetében is a határokat és a korlát a tárgyévi munkaviszonyt illető napok számával arányosan tekinthető csupán kedvezményesnek. Fontos megállapítás, hogy a béren kívüli készpénzjuttatás nem kezelhető munkabérként, annak szabályozásától teljesen mértékben elkülönül minden egyéb társadalombiztosítási vonatkozásában is, többek között azért, mert a munkavállaló nem fizet utána járulékot.

Meg kell említeni azt a törvényi korlátot, amely megállapítja a 450.000,-Ft értékű éves keretösszeget a béren kívüli juttatások összegére együttesen. A korlátozás a korábbiakhoz hasonlóan továbbra is időarányos, vagyis törtévi foglalkoztatás esetében arányosítani szükséges a mértéket is.  Külön rendelkezés érinti a költségvetési szerv munkavállalóit, mert ez esetben az őket érintő keretösszeg mértéke évente legfeljebb 200.000,-Ft lehet.

Erzsébet-utalvány

A 2017-be életbe lépő törvényi változás az Erzsébet-utalványt jelentő étkezési utalványról nem rendelkezik, tehát maga a fogalom megszűnik ugyanúgy, mint a termék, vagy szolgáltatás igénybevételét célzó utalványokat érintő fogyasztásra kész élelmiszerekre vonatkozó korlátozás, ami alapján bármely, konkrétan nevesített utalvánnyal vásárolható lesz élelmiszer. Természetesen a 2016.12.31. napjáig nyújtott Erzsébet-utalványra ez nem vonatkozik, tehát még a korábbi szabályozás szerint lesz felhasználható a juttatás.

Már 2016-ban is megtalálhatók azon béren kívüli juttatási formák, amelyek adómentesen biztosíthatók a munkavállalók részére. Ezek az alábbiak.

Sport és kultúra utalvány

A korábbi előírások vonatkoznak a sport- és kulturális rendezvényre szóló belépőkre, vagy bérletekre. Maga a belépő korlátozás nélkül adható, míg a bérlet személyenként évente maximum 50.000,-Ft mértékig tartozik az adómentes kategóriába.

Munkába járás költséges

A közigazgatási határon kívülről, adott esetben a közigazgatási határon belül bejáró munkavállalók részére külön nevesített kormányrendeletben meghatározott utazási költséget adómentesen vehetik igénybe a munkavállalók. 2017.01.01. napjától a változás annyi, hogy kilométerenként 15,-Ft-os mértékig válik adómentessé a személygépkocsival történő utazás.

Biztosítás

Nem érinti a jogszabályváltozás azon személybiztosítások körét, amelyet a munkáltató fizetett a munkavállalót illetően. A kockázati élet-, baleset- és egészségbiztosítás havi díja továbbra is a minimálbér 30{adca653ce364150f36f07e9b44d21d77792386d692f38ea2f81165016a22639f}-áig adómentes. A határozatlan idejű, kockázatinak nem minősülő, kizárólag haláleseti életbiztosítás jelenleg adómentes, azonban 2018.01.01. napjától megváltozik a vonatkozó rendelkezés.

Lakáscélú támogatás

Az Szja törvény végre egységes rendelkezések alatt kezeli az ilyen jellegű juttatás körét és a méltányolható lakásigény szabályai alá sorolja be a rendelkezéseket. Változás, hogy vizsgálandó az életvitelszerű együttélés, azon kívül pedig eltörölték az együttlakó hozzátartozókat illetően, hogy a gyermeket csak legfeljebb 25 éves koráig, a szülőt pedig csak nyugdíjkorhatár felett lehetett figyelembe venni a jogosultság vizsgálatánál. További újdonság, hogy a 8 négyzetméter feletti helységet lakószobaként kell figyelembe venni.

Bölcsődei szolgáltatás és ellátás

Az eddigi szabályozáshoz hasonlóan, a bölcsődei szolgáltatás és ellátás az adómentes kategóriába sorolandó.

Óvodai szolgáltatás és ellátás

Ez egy új besorolás, 2017.01.01. napjától az óvodai szolgáltatás és ellátás költségét is átveheti adómentesen a munkáltató.

Egészségügyi szolgáltatás

Szintén új kategóriaként került a törvénybe ez a jellegű szolgáltatás, amely feltétele, hogy a munkáltató valamennyi munkavállalója részére azonos feltételekkel biztosítsa a juttatást. A részletszabályok jogalkotó által történő kidolgozása még várat magára.

Lakhatási támogatás

A támogatás nyújtásához több szigorú feltétel kapcsolódik, amely fennállásáról a munkavállalónak kell nyilatkoznia, a munkáltatót pedig adatszolgáltatási kötelezettséget terheli. A kategória kibővül a mobilitási célú lakhatási támogatás körével, amely keretében a munkáltató a foglalkoztatás első 24 hónapjában legfeljebb a minimálbér 40{adca653ce364150f36f07e9b44d21d77792386d692f38ea2f81165016a22639f}-ig, míg a következő 24 hónapban a 25{adca653ce364150f36f07e9b44d21d77792386d692f38ea2f81165016a22639f}-áig, azt követően további 12 hónapig 15{adca653ce364150f36f07e9b44d21d77792386d692f38ea2f81165016a22639f}-ig nyújthat támogatást a munkáltató. Meghatározott feltétel, hogy igazolni szükséges a költséget, tehát pl.: a bérleti díj kifizetését alá kell támasztani bizonylattal. Azon kívül feltétel, hogy a munkavállaló lakóhelye legalább 60 kilométerre legyen, vagy a bejárás/hazajutás legalább tömegközlekedéssel 3 órai oda- visszautazási időbe teljen. Továbbá határozatlan idejű, de legalább heti 36 órás munkaviszonnyal kell, hogy rendelkezzék a munkavállaló a munkáltatónál. Csak egy magánszemély kaphat támogatást a munkáltatótól ugyanazt a lakást illetően.

AKCIÓ