Esettanulmány – Cégalapítás, ügyvezető jogviszonya

das_konyveles_Esettanulmany_–_Cegalapítas_ugyvezeto_jogviszonya

das_konyveles_Esettanulmany_–_Cegalapítas_ugyvezeto_jogviszonya

A D.A.S. Könyvelőiroda gyakran segít ügyfeleinek a cégalapítás előtti adótervezésben. Ennek egyik kulcs kérdése, hogy a tulajdonos / ügyvezető hogyan fogja kivonni a jövedelmet a cégből, illetve milyen jogviszonyban álljon saját cégével.

A tulajdonos és az ügyvezető nem szükségképpen ugyanaz a személy. A cégnek lehet egy vagy több tulajdonosa és egy vagy több ügyvezetője, az ügyvezető lehet akár olyan személy, aki egyben tulajdonos is, de megbízhatnak kívülállót is.

A magyar kkv szektorban a leggyakoribb. hogy az ügyvezető egyben tulajdonos is a saját cégében, családi vállalkozások (például kétszemélyes Bt) vagy egyszemélyes Kft-k alapítása a leggyakoribb praxisunkban.

Az ügyvezető járhat el a cég ügyeiben, és nem adhat erre másnak meghatalmazást. Ha több ügyvezető van, nekik lehet önálló vagy együttes aláírási joguk. Az ügyvezető végezheti a munkáját tagi jogviszonyban, megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban.

Azok a tagok, akik nem ügyvezetők, fontos átgondolni, hogy végeznek-e munkát a cégben, ugyanis személyes közreműködés esetén utánuk is kellhet adózni, ha pedig csak passzív tőkések, akkor nem kell havi járulékot fizetni, csak az éves osztalék adóját (29{adca653ce364150f36f07e9b44d21d77792386d692f38ea2f81165016a22639f}).

A társasági szerződésben ki kell kötni, hogy ki az ügyvezető, és milyen jogviszonyban látja el a feladatot. A Ptk. tartalmaz előírásokat arra vonatkozóan, hogy ki lehet / nem lehet ügyvezető, de ugyanakkor azt is megengedi, hogy a társasági szerződésben a tagok a törvénytől eltérően rendelkezzenek, tehát végeredményben bármilyen jogviszony megadható, a tagok döntése alapján.

A cég és a tag közötti szerződés a cégalapításkor meg kell szülessen, és a jogviszony kezdetét még aznap be kell jelenteni a NAV felé. Nem mindegy a jogviszony típusa, ettől függhet. hogy mennyi adót kell fizetni a tag után. Tehát érdemes az ügyvédi cégalapítás előtt egyeztetni a könyvelővel.

Az úgynevezett társas vállalkozók után kell a kötelező járulékminimumot fizetni, kivéve ha a tag másodállású. A kötelező járulékminimum havi kb 70 ezer Ft, amit akkor is be kell fizetni, ha a társas vállalkozó nem kap havi jövedelmet a cégtől, vagy csak kevesebbet kap. Ez biztosítási jogviszony, tehát ez alapján a tagnak van TB-je.

 

Társas vállalkozónak minősül:

  • az ügyvezető, kivéve ha munkaviszonyban látja el a feladatot,
  • a személyesen közreműködő tag, ha nem munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban végzi a munkát.

Másodállásúnak minősül a tag, ha

  • van mellette főállása máshol (heti 36 órát elérő munkaviszonya),
  • nappalis hallgatói jogviszonya, vagy
  • öregségi nyugdíjas (ún. kiegészítő foglalkozású).

A másodállású társas vállalkozóra nem vonatkozik a kötelező járulékminimum előírás. (Viszont a nyugdíjas társas vállalkozó után a cégnek fizetnie kell havi 7050 Ft egészségügyi szolgáltatási járulékot.)

Gyakori kérdés, hogy a kismamáknak GYED, GYES mellett kell-e járulékot fizetni: ha személyesen közreműködnek, akkor igen, főállásúnak minősülnek. Viszont azokban a hónapokban, amikor nem végeznek személyes közreműködést a vállalkozásban, mentesülnek a járulékfizetés alól.

Ha tehát a tag főállása a saját cége, és személyesen közreműködik ügyvezetésben vagy más feladatban, és ezt a munkát megbízási jogviszonyban vagy társas vállalkozói jogviszonyban (akár ingyen) látja el, akkor kell utána járulékot fizetni.

Egy számpélda az érthetőség kedvéért:

Az ügyvezető tag havi 20.000 Ft megbízási díjat kap az ügyvezetői feladatokért. De mivel főállású társas vállalkozónak minősül, nem csak a 20.000 Ft megbízási díjból számolt adókat és járulékokat kell megfizetnie, hanem legalább a kötelező járulékminimumot, ami kb 70 ezer Ft. (A járulékok pontos összege a minimálbérből számolódik, ez évente emelkedik valamelyest, ezért nagyságrendileg kalkulálhatunk.)

Ugyanez nem jelent problémát, ha a jól menő cég egyébként is fizetne egy tisztességesebb összegű havi jövedelmet a tagjának, ha a jövedelem adói egyébként is meghaladják a minimum előírást. Viszont induló kisvállalkozásoknál gyakori probléma, hogy az első hónapokban, években még nem termel ki annyit a cég, amiből a magas havi díjazást és adókat könnyedén lehetne finanszírozni.

Gyakori megoldás a kis magyar valóságban, hogy a családi vállalkozás olyan szerkezettel áll fel, hogy ügyvezetőnek, személyesen közreműködőnek azt a családtagot jelölik meg, aki másodállású. Az ügyvezetésért nem vesz fel jövedelmet a cégtől, és a másodállás miatt a kötelező járulékminimum alól mentesül. Ha a többi családtag, akik főállásúak lennének, nem végeznek személyes közreműködést a cégben, akkor nulla havi adóteherrel el tud indulni a vállalkozás.

A társas vállalkozó fenti definíciójából eredően, a másik megoldás lehet, ha a tag munkaviszonyban áll saját cégével. Ebben az esetben nem kell kötelező járulékminimumot fizetni, hanem a tényleges havi munkabér alapján kell adózni. Munkaviszony esetén tekintettel kell lenni a minimálbér előírásra, de ha a feladatok elvégezhetők részmunkaidőben is, akkor a minimálbér arányos része adható. A jelenlegi (2016-os) garantált bérminimum 129.000 Ft 40 órás munkaviszonyra, amely évente növekedni szokott az aktuális kormányrendelet alapján. A munkaviszony TB-biztosításnak minősül a tag számára, akkor is ha csak részmunkaidős.

Például ha az ügyvezető heti 20 órás munkaviszonyban dolgozik a saját cégének, akkor havi 64.500 Ft bruttó munkabérrel lehet számfejteni a munkaviszonyt, ami után havonta 39.990 Ft adót kell csak fizetni, és nettó 42.893 Ft munkabér kifizethető.

 

A munkabéren kívül érdemes kedvezményes adózású, vagy adómentes juttatási formákon is gondolkodni, és inkább ilyen eszközökkel kivonni jövedelmet a cégből.

Erre alkalmas lehet például a béren kívüli és egyes meghatározott juttatások rendszere, a kiküldetési rendelvény, a munkába járás költségtérítése, melyekről honlapunkon olvashat: https://daskonyveles.hu/cafeteria-2017

Szintén kedvezményes adózású, ha a székhelyként vagy telephelyként szolgáló ingatlant egy családtag bérbe adja a családi vállalkozásnak, bérleti díj jogcímen havi fix összeget lehet a cégből kiutalni, és csak szja, esetleg eho fizetési kötelezettség merül fel utána.

A cégalapítás előtt érdemes tehát a könyvelővel együtt elvégezni egy adótervezést, és átgondolni, hogy ki milyen jogviszonyban, milyen havi juttatásért és mekkora adóteherrel fog részt venni a vállalkozás működtetésében. A döntést a társasági szerződésben rögzíteni kell.

A D.A.S. Könyvelőiroda és a D.A.S. Legal Ügyvédi Iroda együttműködése révén nálunk házon belül intézheti a cégalapítással kapcsolatos összes teendőt.

Greguss Kinga

AKCIÓ