A foglalkoztatás szabályainak változásai

das_konyveles_a_foglalkoztatas_szabalyainak_valtozasai

das_konyveles_a_foglalkoztatas_szabalyainak_valtozasai

2017 több változást hoz a munkáltatók életébe, amelyre kötelező odafigyelni az alkalmazottakkal való együttműködés során. Elsőként említhető a minimálbér, valamint a garantált bérminimum mértékének emelkedése. A Munka Törvénykönyve (továbbiakban Mt.) alapján, alapbérként legalább a kötelező legkisebb munkabért kell meghatározni, míg a 430/2016. kormányrendelet kimondja, hogy a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) teljes munkaidő teljesítése esetén,  2017. január 1-jétől, havibér alkalmazásakor 127.500,-Ft. A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben továbbra is emelt minimálbér (garantált bérminimum) fizetendő, amely mértéke teljes munkaidőben foglalkoztatott alkalmazott esetében havibér alkalmazását illetően, 161.000,-Ft.

Változtak a pihenőidő szabályai, ami alapján a következők állapíthatók meg. Az Mt. szabályozza a napi pihenőidő kérdését, vagyis az adott munkanapi munkavégzés befejezése és a következő munkanapi munkavégzés kezdete közötti időtartamot érti alatta. Ennek mértéke legalább egybefüggő 11 óra. Kivétel a szabály alól, a munkavállaló osztott munkaidőben, a megszakítás nélkül végez munkát, vagy több műszakos munkarendben, esetleg idényjellegű tevékenység keretében, illetőleg készenléti jellegű munkakörben, ahol legalább egyhuzamban 8 óra munkavégzés kötelező. 2017.01.01. napjától az Mt. új rendelkezést tartalmaz, miszerint megállapítja a kompenzáló pihenőidő fogalmát. Az új rendelkezés szerint, két egymást követően beosztott napi pihenőidők együttes tartama legalább 22 óra kell, hogy legyen. Tehát a 11 óránál rövidebb napi pihenőidőt másnap minden esetben kompenzálni szükséges. További változás, hogy készenléti jellegű munkakörben az eddigi 8 óra helyett, 11 óra napi pihenőidő kiadása lesz kötelező.

Nem változott a szabály, miszerint a munkavállaló részére a szabadságot az esedékesség évében kell kiadni és csak kizárólag kivételes esetben lehet a következő évre átvinni. Az életkori pótszabadság legfeljebb 10 napját kizárólag a naptári évre kötött külön megállapodással lehet a következő évben igénybe venni. A szabadságot illető rendelkezés szerint, egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetében, a munkáltató választhat a szabadság nyilvántartási módozatai közül, eldöntheti, hogy munkanapokban, vagy órában tartja azt nyilván, a választás pedig egy naptári évre szól.

Újdonságként jelenik meg a szabályozásban, hogy munkavédelmi képviselőt szükséges választani a munkavédelmi törvény alapján, ami kimondja, hogy a korábbi 50 helyett, már 20 főtől kötelező munkavédelmi képviselőt választani, legkésőbb 2017.01.08. napjáig a legalább 20 főt foglalkoztató cégeknél. Ha a szabályt megszegi a munkáltató, adott esetben bírságra is számíthat.

Szigorodnak a szabályok a munkavédelmi ellenőrzések területén, a külön célvizsgálatok az építőipart és a kereskedelmet veszik célba, amely magyarázata az, hogy megelőzzék az építőipari halálos balesetek bekövetkezését, míg a másik területen, a kereskedelmi alkalmazottak létszáma indokolja a kiemelt figyelmet.

A munkaügyi ellenőrzés során is komolyabb fellépésre számíthat a munkáltató, ugyanis a hatóság 2017 márciusában, áprilisában a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszüntetésével összefüggő, a munkavállalót megillető igazolások kiadására és a törvényben előírt szabályszerű elszámolás megtörténtére folytat ellenőrzéseket.

Amennyiben kérdése merült fel fentiekkel kapcsolatban, forduljon hozzánk bizalommal!

Németh-Bojtor Imola

AKCIÓ