Három hiba, amit ne kövessen el munkavállalóként!

Ingerült főnök üvöltözik a csonatváz alkalmazottal

Ingerült főnök üvöltözik a csonatváz alkalmazottal

Kár lenne tagadni, hogy a munkajog sokszor szövevényes, első látásra ellentmondónak tűnő rendelkezésein nagyon nehéz kiigazodni. Nem könnyíti meg a helyzetet az sem, hogy a munkavállaló akkor is érzi a munkáltató erőfölényét, ha a munkaviszonyt alapvetően egyenlő felek közötti megállapodáson alapuló kapcsolatnak képzelte el a jogalkotó. Lássuk, mik a leggyakoribb hibák, amiket elkövethetünk, ha nem vagyunk kellően tudatosak!

„A munkaviszony elején nem rögzül írásban minden feltétel”

A szerződésben csak garantált bérminimum szerepel, de szóban a munkáltató további juttatást ígér? Nem írjuk bele a próbaidőt a megállapodásba, csak beszélgetünk róla? Ezzel valójában esélyt adunk a későbbi jogviták bekövetkezésére, és fokozzuk azok elbírálásának nehézségét. Hiszen a szóbeli megállapodások megtörténte és tartalma nehezen bizonyítható. Éppen ezért törekedjünk arra, hogy minden számunkra fontos körülmény és rendelkezés szerepeljen a szerződésben. Kérjünk időt annak elolvasására, szükség esetén kérdezzünk rá a bizonytalan pontokra, akár kérjük hozzáértő személy tanácsát! Ne akkor szembesüljünk a hiányosságokkal, amikor már túl késő orvosolni a problémákat.

„Megteheti egyoldalúan, mert ő a főnök, el kell fogadnom”

Sok munkavállaló sajnos úgy véli, hogy a munkaszerződésben rögzített feltételek bármikor megváltoztathatók az ő beleegyezése nélkül is. Bizonyos esetekben ez valóban így van. Például ideiglenesen az eredeti munkakörtől eltérő feladatokra is alkalmazhatják a munkavállalót. De leggyakrabban nem ebből származik a konfliktus, hanem a munkabér és a munkaidő módosításából. A munkabér és a munkakör a munkaszerződés kötelező elemei, azokban a munkáltatónak és a munkavállalónak közösen kell megállapodnia. Erre tekintettel ezek véglegesen nem változtathatók meg egyoldalú akarattal. A tévhittel ellentétben a munkavállalónak ezekre vonatkozó megállapodást nem kötelessége aláírni, s az, hogy nem fogadja el a felajánlott változtatásokat, nem jelenti azt, hogy a munkaviszonyának szükségszerűen véget kell érnie. Egyfelől a módosítás el nem fogadása nem minősül munkavállalói felmondásnak, másfelől nem ad alapot arra sem, hogy a munkáltató kizárólag emiatt bocsássa el a dolgozót.

„Bármilyen sérelem esetén megoldásként kezelem az azonnali hatályú felmondást”

A hatályos jogszabály alapvetően két esetben teszi lehetővé az azonnali hatályú felmondást: a másik fél súlyos kötelezettségszegése esetén és egyéb olyan magatartás miatt, ami a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tenné. Ez utóbbi fordulatot minden fél igyekszik a maga elképzeléseinek megfelelően kitölteni tartalommal, ugyanakkor fontos leszögeznünk, hogy nem minden sérelem ad alapot az azonnali hatályú felmondásra! A munkahelyi rossz légkör, esetleg vezetővel való szakmai konfliktus önmagában nem elég, nem is említve az olyan esetköröket, amikor jobb ajánlatot kap a munkavállaló, és következő héttől várják az új helyre. Egy jogszerűtlen felmondásnak komoly kártérítési vonzata van, amit nem érdemes kockáztatni. Öröm az ürömben, hogy ez a másik irányba is igaz: a munkáltató sem teheti meg, hogy légből kapott indokokkal máról holnapra elküldi a dolgozóját.

A cikket írta: dr. Heinrich Renáta kamarai jogi előadó – D.A.S. JogSzerviz



AKCIÓ