Hétköznapi nyelven a mérlegről

Befektetett vagy forgóeszköz?

A cég mérlege az üzleti év (általában egy naptári év) zárásaként a mérlegfordulónapra (általában december 31.) vonatkozóan mutatja be a vállalkozás vagyoni helyzetét az adott pillanatban, és a társaság rendelkezésére álló eszközöket állítja szembe azok forrásaival.

 

Milyen eszközök léteznek egy vállalkozás életében?

Természetesen nagyon sokfélék lehetnek!

A könnyebbség kedvéért az eszközöket főcsoportokba sorolva jelenítjük meg a beszámolóban:

        A. Befektetett eszközök
        B. Forgóeszközök
        C. Aktív időbeli elhatárolások

A főcsoportba történő besorolás alapelve pedig az, hogy egy adott eszköz mennyi ideig szolgálja a vállalkozás üzleti céljának a megvalósulását. Sajnos ezt gyakran nem értik, vagy kezelik jól még a könyvelők sem.

Gyakori hiba, hogy az adott eszköz értékét veszik alapul, annak ellenére, hogy a Számviteli törvény egyértelmű utasítást ad ennek eldöntésére (a tartósan, 1 éven túli használatra szánt eszközök kell, hogy bekerüljenek az A. Befektetett eszközök főcsoportba).

Az A. Befektetett eszközök főcsoporton belül megkülönböztetjük az alábbiakat:

       I.        Immateriális javak
       II.      Tárgyi eszközök
       III.     Befektetett pénzügyi eszközök

A B. Forgóeszközök főcsoporton belül pedig az alábbi bontást találjuk a mérlegben:

       I.       Készletek
       II.      Követelések
       III.     Értékpapírok
       IV.      Pénzeszközök

Mivel mindig a cég alaptevékenységéből kell kiindulni, ezért nagyon fontos, hogy a könyvelő annak tudatában, a vállalkozással együtt gondolkodva sorolja be az egyes eszközöket. Ehhez egy folyamatos kommunikáció, kölcsönös egyeztetés szükséges.

Lássunk 1-2 konkrét példát a könnyebb érthetőség kedvéért.

Míg egy szolgáltató cég esetében a megvásárolt ingatlan valószínűleg irodaként fog funkcionálni, s mint ilyen hosszú éveken keresztül szolgálja a vállalkozás érdekét. Ezért ebben az esetben a tárgyi eszközök közé kell besorolni, s évenként meghatározott értékcsökkenési leírással elszámolni költségként az értékét.

Ugyanakkor egy ingatlan adás-vételére létrejött társaság esetén többnyire értékesítési céllal szereznek be egy-egy lakást, így ezeknek a tárgyi eszközök közé való besorolása hiba lenne.

Az ilyen céllal beszerzett ingatlant ezért a készletek között indokolt kimutatni az értékesítés időpontjáig, és az eladáskor elszámolni a készletre vett lakás bekerülési értékét.

Egy másik klasszikus példa az értékpapírok, részesedések a különböző pénzügyi eszközök, követelések.

Ezek besorolásánál sem az a mérvadó, hogy az adott értékpapír, részesedés rendelkezik-e lejárattal (pl. kötvény visszaváltási időpont), vagy épp lejárat nélküli (törzsrészvény), hanem az, hogy a vállalkozás milyen céllal szerzi meg az adott eszközt.

Ha a vásárlás célja mondjuk egy adott cégben befolyás megszerzése, ez nyilván egy hosszabb távú cél, éveken át fogja a társaság megtartani ezt a befektetést – ezért befektetett pénzügyi eszközként kell kimutatni azt.

Míg, ha ugyanennek a cégnek a részvényeiből való vásárlással az a célunk, hogy a tőzsdei árfolyamának várható jelentős növekedése révén nyereséghez jussunk, akkor ez egy rövid távú cél, ezért a forgatási célú pénzeszközök közé könyveljük a részvénycsomagot, és forgóeszközként mutatjuk ki a mérlegben.

 

… folytatás hamarosan következő cikkünkben…

 

Ha kérdése merült fel, további információt szeretne, netán bizonytalan abban, hogy jelenlegi könyvelője ennek az alapelvnek megfelelően sorolta-e be eszközeit?

Kérdés esetén vegye fel kollégáinkkal a kapcsolatot.

AJÁNLATKÉRÉS


KAPCSOLAT