Hogyan finanszírozhatja a munkavállaló továbbképzését a munkáltató?

das_konyveles_hogyan_finanszirozhatja_a_munkavallalo_tovabbkepzeset_a_munkaltato

das_konyveles_hogyan_finanszirozhatja_a_munkavallalo_tovabbkepzeset_a_munkaltato

Nemrég egyik ügyfelünk tette fel a kérdést, hogy munkavállaló mehet-e tanfolyamra a cég által befizetett szakképzési hozzájárulás terhére.

A válasz az, hogy ez a módszer csak abban az esetben jöhet szóba, ha a munkáltató havonta legalább 45 fő tanulószerződéses tanuló gyakorlati képzésével teljesíti részben a szakképzési hozzájárulási kötelezettségét.

Nézzük meg viszont, hogy egy átlagos munkáltató (akinél nincs 45 fő tanulószerződéses gyakornok) mit tehet, hogy munkavállalója továbbtanulását segítse.

Ahhoz hogy a tanfolyam elszámolhatóságát és adózását körbejárjuk, meg kell vizsgálnunk egyrészt az SZJA törvényt (a képzésen résztvevő magánszemély jövedelme miatt), másrészt a TAO törvényt (a munkáltatónál elszámolható költségek miatt). Továbbá fontos különbséget tennünk az iskolarendszerű és az iskolarendszeren kívüli képzések között.

  1. Iskolarendszeren kívüli képzés:

Iskolarendszeren kívüli az olyan képzés, amelynek résztvevői nem állnak a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban, hanem a szakképzés szerződési keretek között történik (például cégek által szervezett OKJ-tanfolyamok, továbbképzések, konferenciák, nyelvtanulás).

„Nem keletkezik bevétel valamely személy által a tevékenységében közreműködő magánszemély részére biztosított olyan dolog használatára, szolgáltatás igénybevételére tekintettel, amelynek használata, igénybevétele a munkavégzés, a tevékenység ellátásának hatókörében, a tevékenység ellátásának feltételeként történik (ideértve azt is, ha ez iskolarendszeren kívüli képzés…), abban az esetben sem, ha a dolog, a szolgáltatás személyes szükséglet kielégítésére is alkalmas, és a tevékenység hatókörében történő hasznosítás, használat, igénybevétel mellett egyébként az igénybevétel során nem zárható ki a magáncélú hasznosítás, használat, igénybevétel.” (SZJA tv. 4. § (2a) a)

Tehát ha a tanfolyamról elmondható, hogy a munkahelyi feladatok ellátása érdekében szükséges (bár emellett a tanulónak személyesen is hasznos), akkor a magánszemély adózása szempontjából nem minősül bevételnek az, hogy a munkáltató helyette kifizeti a képzés árát, azaz nem adóköteles.

A társasági adótörvény szerint a képzés költsége – függetlenül attól, hogy mire irányul – a vállalkozási tevékenység érdekében elismert költség (Tao. törvény 3. számú melléklet B) fejezet 14. pont), tehát bátran könyvelhetjük a cég kiadásai között.

  1. Iskolarendszerű képzés:

Iskolarendszerű a képzés, ha az abban részesülő a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban áll: a képzés közoktatási vagy felnőttoktatási intézményben, a tanítási évhez igazodva szerveződik (például egyetemi mesterképzés, OKJ-képzés szakképzőiskolában; lehet nappali, esti vagy levelező tagozat is).

2016-ban „Béren kívüli juttatásnak minősül az iskolarendszerű képzési költsége munkáltató által történő átvállalása révén juttatott jövedelemből a minimálbér két és félszeresét meg nem haladó rész, azzal, hogy ez a rendelkezés akkor alkalmazható, ha a képzés – akkor is, ha a költséget nem a munkáltató viseli – munkáltatói elrendelés alapján a munkakör betöltéséhez szükséges, vagy egyébként a munkáltató tevékenységével összefüggő szakmai ismeretek megszerzését, bővítését szolgálja.” (SZJA tv. 71. § (1) g)

Magyarul:

Egyrészt itt is igaz, hogy a tanulás célja a munkakör betöltéshez szükséges ismeretek elsajátítása kell, hogy legyen.

Másrészt a munkáltató által finanszírozott összeg nem lehet több mint a minimálbér két és félszerese, azaz 277.500 Ft. Legalábbis ennyi minősül béren kívüli juttatásnak, az e fölötti rész már magasabb adóteherrel jár.

A béren kívüli juttatás adóterhe 15{adca653ce364150f36f07e9b44d21d77792386d692f38ea2f81165016a22639f} SZJA és 14{adca653ce364150f36f07e9b44d21d77792386d692f38ea2f81165016a22639f} EHO, amelynek adóalapja a tanfolyam árának 1,19-szerese. Például egy 100.000 Ft-os tandíj után 100.000 x 1,19 x (15{adca653ce364150f36f07e9b44d21d77792386d692f38ea2f81165016a22639f} + 14{adca653ce364150f36f07e9b44d21d77792386d692f38ea2f81165016a22639f}) = 35.700 Ft-ot fizet a munkáltató.

Az értékhatárt meghaladó összegben nyújtott juttatás (tehát a 277.500 Ft-ot meghaladó tanfolyamdíj) egyes meghatározott juttatásnak minősül, aminek adóterhe 15{adca653ce364150f36f07e9b44d21d77792386d692f38ea2f81165016a22639f} SZJA és 27{adca653ce364150f36f07e9b44d21d77792386d692f38ea2f81165016a22639f} EHO, amelynek adóalapja a tanfolyam árának 1,19-szerese.

Például egy 300.000 Ft-os tandíj adózása:

béren kívüli juttatásként adózik a minimálbér két és félszereséig: 277.500 x 1,19 x (15{adca653ce364150f36f07e9b44d21d77792386d692f38ea2f81165016a22639f} + 14{adca653ce364150f36f07e9b44d21d77792386d692f38ea2f81165016a22639f}) =95.765 Ft adó

+
egyes meghatározott juttatásként adózik a meghaladó rész: 22.500 x 1,19 x (15{adca653ce364150f36f07e9b44d21d77792386d692f38ea2f81165016a22639f} + 27{adca653ce364150f36f07e9b44d21d77792386d692f38ea2f81165016a22639f}) = 11.246 Ft adó

2017-től a béren kívüli juttatások rendszerében sok változás lép életbe, köztük az is, hogy az iskolarendszerű képzés finanszírozása már nem marad kedvezményes adózású, hanem egyes meghatározott juttatásnak fog minősülni, aminek adóterhe 15{adca653ce364150f36f07e9b44d21d77792386d692f38ea2f81165016a22639f} SZJA és 27{adca653ce364150f36f07e9b44d21d77792386d692f38ea2f81165016a22639f} EHO, amelynek adóalapja a tanfolyam árának 1,19-szerese.

Például egy 100.000 Ft-os tandíj adózása: 100.000 x 1,19 x (15{adca653ce364150f36f07e9b44d21d77792386d692f38ea2f81165016a22639f} + 27{adca653ce364150f36f07e9b44d21d77792386d692f38ea2f81165016a22639f}) = 49.980 Ft adó.

Érdemes tehát még idén beíratnunk a dolgozót a képzésre, hogy kedvezményesebb adókulccsal számolhassunk!

Tanulmányi szerződés

A fentiek alkalmazásához nem feltétlenül szükséges tanulmányi szerződést kötni. Sőt, nem köthető akkor, ha a munkáltató kötelezi a munkavállalót a tanulásra.

Praktikus viszont, ha a munkavállaló akar tanulni, és ez a munkáltatónak is hasznos: ilyenkor a tandíj átvállalásáért cserébe a munkáltató tanulmányi szerződést írat alá a munkavállalóval. Ennek fejében a munkavállaló meghatározott ideig kénytelen a munkáltató alkalmazásában maradni (annak érdekében, hogy a megszerzett tudást ténylegesen a cég érdekében használja fel, ha már a cég fizette). Ha mégis hamarabb történik felmondás, akkor az összeget vissza kell fizetni a munkáltatónak (vagy annak csak időarányos részét). Tanulmányi szerződés köthető mind iskolarendszerű, mint iskolarendszeren kívüli képzésre is.

A tanulmányi szerződés kötelező elemeit a Munka Törvénykönyve határozza meg, de mint minden szerződés, ez is két fél megállapodása, tehát a feltételekről a munkáltatónak és munkavállalónak közös akarattal kell megállapodnia (pl. időtartam, összeg, a tandíjon felüli egyéb juttatások).

A szerződés vonatkozhat teljes- vagy részfinanszírozásra, a tandíjra és a vizsgadíjra is. Ezen kívül érdemes kikötni, hogy a tankönyvek árát is a munkáltató finanszírozza-e (erre is a fenti adószabályok vonatkoznak: társasági adóban elismert költség, és nem minősül bevételnek az szja törvény szerint).

Továbbá a munkáltató engedélyezhet igazolt fizetett távollétet a vizsgák, tanórák időtartamára (tehát a munkavállaló nem az alapszabadságait használja el erre a célra). A vizsgák előtti felkészülésre szoktak adni néhány nap tanulmányi szabadságot – megállapodás kérdése.

AKCIÓ