Itt a nyár a szabadságok ideje, jó ha tudjuk…

das_konyveles_Itt_a_nyar_a_szabadsagok_ideje

das_konyveles_Itt_a_nyar_a_szabadsagok_ideje

Minden munkavállalót megillet a pihenéshez való jog, amelyet a munkáltató köteles tiszteletben tartani. A szabadság elsődleges célja, hogy a munkavállaló regenerálódjon. Ezért a 2012. I. törvény, a Munka Törvénykönyve (továbbiakban Mt.) alapszabadság és pótszabadságot állapít meg a munkavállaló részére. Az alapszabadság mértéke függ az életkortól és a munkában töltött időtől, amely teljes, vagy részarányos, azonban a nyugdíjas munkavállalókra is ugyanúgy vonatkozik, eltérés nélkül. Fontos kitétel, hogy minden munkaviszony jellegű munkavégzés alapján is, külön-külön megilleti a munkavállalót a szabadság.

A szabadságot napokban kell megállapítani, még részmunkaidős foglalkoztatás esetén is és a díjazást szükséges arányosítani a munkában töltött órák számához. Az alapszabadság mértéke 20 munkanap, amelyet a törvény állapít meg, az alábbiak szerint.

Mt. 116. § Az alapszabadság mértéke húsz munkanap.

117. § (1) A munkavállalónak

a) huszonötödik életévétől egy,

b) huszonnyolcadik életévétől kettő,

c) harmincegyedik életévétől három,

d) harmincharmadik életévétől négy,

e) harmincötödik életévétől öt,

f) harminchetedik életévétől hat,

g) harminckilencedik életévétől hét,

h) negyvenegyedik életévétől nyolc,

i) negyvenharmadik életévétől kilenc,

j) negyvenötödik életévétől tíz

munkanap pótszabadság jár.

A pótszabadság nem jár automatikusan, minden esetben egy bizonyos körülménytől függ annak megállapítása, az Mt. 118. §-a alapján, a következők alapján.

– A munkavállalónak a 16 évesnél fiatalabb egy gyermeke után kettő, két gyermeke után négy,

kettőnél több gyermeke után összesen hét munkanap pótszabadság jár, amely fogyatékos gyermekenként két munkanappal nő, ha a munkavállaló gyermeke fogyatékos.

– Az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig, öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal.

– A fiatal munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár, utoljára abban az évben, amelyben a 18. életévét betölti.

– A föld alatt állandó jelleggel, vagy az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát dolgozó munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár.

– A munkavállalónak, ha a rehabilitációs szakértői szerv legalább ötven százalékos mértékű egészségkárosodását megállapította; vagy fogyatékossági támogatásra jogosult; vagy vakok személyi járadékára jogosult évenként öt munkanap pótszabadság jár.

A munkavállaló részére, ha munkaviszonya év közben kezdődött, vagy szűnt meg, a szabadság arányos része jár.

A munkavállalónak és a munkáltatónak a szabadság igénybevételéről minden esetben egyeztetni kell törvény alapján, mivel a szabadságot – a munkavállaló előzetes meghallgatása után – a munkáltató adja ki. Könnyítést jelent, hogy a munkáltató évente hét munkanap szabadságot – a munkaviszony első három hónapját kivéve – legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. Azonban a szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alól. Az együttműködési kötelezettséghez tartozik, hogy a szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell. Ezen időpontot a munkáltató csak kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén módosíthatja, pl.: ha egyéb módon el nem hárítható nehézség támad a cég működése során. Ha a szabadság megszakítását kéri a munkáltató, a munkavállaló szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre, valamint a visszautazással és a munkával töltött ideje nem számít be a szabadságba. Amennyiben fenti okokból a munkavállalót kár éri, vagy egyéb költsége keletkezik, azokat a munkáltató köteles megtéríteni, erre pl.: nyári időszakban lefoglalt szállás esetében kerülhet sor.

Főszabályként a szabadságot mindig az esedékessége évében kell kiadni. A törvény az alábbi kivételeket ismeri:

– Ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

– Ha a szabadság a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett kiadni, mert pl.: a munkavállaló megbetegedett, akkor az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni a szabadságot.

– Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot. Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha azt a munkavállaló még az esedékesség évében megkezdi, és abból legfeljebb öt munkanap nyúlik át a következő évre.

– Kollektív szerződés rendelkezése esetén a szabadság egynegyedét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

– A munkáltató – a felek naptári évre kötött megállapodása alapján – a 117. § szerinti szabadságot az esedékesség évét követő év végéig adja ki.

A szabadságot minden esetben természetben kell kiadni, pénzbeli megváltására kizárólag a munkaviszony megszűnése esetében van lehetőség.

Általános álláspont szerint, a munkáltatónak a szabadság kiadását illetően, érdemes előre egyeztetnie és közös megegyezés alapján együttműködni az esetleges jogviták elkerülése érdekében.

AKCIÓ