Milyen mérleget kell készítenie? Melyik változatot érdemes? Milyen részekből áll a beszámoló?

Milyen mérleget kell készítenie? Melyik változatot érdemes?

Milyen részekből áll a beszámoló?

Nézzük először, hogy milyen részekből áll egy normál „éves beszámoló”:

    • MÉRLEG: minden beszámolótípus alapeleme, amely a cég fordulónapi vagyoni és pénzügyi helyzetét mutatja

 

    • EREDMÉNYKIMUTATÁS: a másik fő rész, a vállalkozás üzleti évének teljesítményét mutatja (a jövedelmezőséget vizsgálja)

 

    • Kiegészítő melléklet: szöveges magyarázó részekből, mutatószámokból és a Cash-Flowból áll – ez utóbbiból a gazdálkodó pénzügyi teljesítményét ismerhetjük meg

 

  • Az üzleti jelentés nem része a beszámolónak, nem kell közzétenni, de azzal egyidejűleg el kell készíteni (tervezési célú eszköz)

Tisztázzunk gyorsan 1-2 fontos dolgot!

A vállalkozások a gazdálkodást jellemző mutatószámok szerinti besorolás alapján választhatnak a beszámoló részletezettsége és típusai kérdésében.

Az áttekinthetőség kedvéért lássuk egymás mellett a számokat:

mutatószám

mikrogazdálkodói

egyszerűsített éves

könyvvizsgálat

Mérlegfőösszeg (millió Ft)

100

1200

Árbevétel (millió Ft)

200

2400

300

Átlagos létszám (fő)

10

50

50

Mikrogazdálkodói ill. egyszerűsített éves beszámoló választására akkor jogosult a vállalkozás, ha a fenti mutatószámok közül két egymást követő évben a fordulónapon legfeljebb csak 1-1 mutató haladja meg a táblázat szerinti határértéket.

A könyvvizsgálati kötelezettség esetén más a törvényhozó logikája, itt mindkét mutatóra két évi átlagot kell vizsgálni, és ha akár az árbevétel átlaga, akár a létszám átlaga meghaladja a fenti értéket, akkor kötelező könyvvizsgálót megbízni a beszámoló felülvizsgálatával.

Mit is jelent mindez?

Nézzünk egy példát:

Mikrogazdálkodó Kft.

    • 2017.12.31-én 80 milliós mérlegfőösszeggel, 230 millió árbevétellel és 10 fővel működött.

 

  • 2018.12.31-én 101 milliós mérlegfőösszeggel, 167 millió árbevétellel és 10 fővel működött.

Ez alapján 2019-ben jogosult a vállalkozás mikrogazdálkodói éves beszámolót készíteni.

Ha azonban ugyanez a cég 2018-ban ismét 200 millió forint feletti árbevételt ér el, akkor már nem választhatja a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót.

De továbbra is választhatja az egyszerűsített éves beszámoló készítését (összevont sorok a mérlegben, kevesebb kötelező adat a kiegészítő mellékletben).

Miért fontos ez?

Egyrészt a vállalkozások általában nem szívesen osztanak meg magukról információt, szívesebben választják az egyszerűbb – és így akár olcsóbb beszámolási -működési formát.

Másrészt a mikrogazdálkodói beszámoló készítéséhez speciális szabályok kapcsolódnak, amelyek befolyásolják a vállalkozás társasági adójának alakulását is.

A mikrogazdálkodói beszámoló választása esetén fontos, hogy a kormányrendelet szerinti előírásokat tartsuk be – ezek szabályozzák ugyanis a számviteli törvénytől való eltérés eseteit.

Ilyen különös szabály például, hogy a 100.000 forint alatti 180 napnál régebbi követelés összege behajthatatlan követelésnek minősül, így nem kell azzal a társasági adó alapját megnövelni.

A tárgyi eszközök felújítását nem kell hozzáaktiválni az eszközhöz, a felmerült kiadás egyösszegben költségként elszámolható -> így csökkenti a tárgyévi adóalapot.


Szeretné tudni, hogy az ön vállalkozását hogyan érintené a mikrogazdálkodói beszámoló választása?

Keressen minket elérhetőségeinken, hogy még több pénzt és időt spóroló tippet oszthassunk meg önnel a témában!

AJÁNLATKÉRÉS
KAPCSOLAT